Nehézség: 2/5
Táj szépsége: 5/5
Útjelzések: 5/5
A hetedik számú túrát kipipáltam ezzel a nehezen indulós, de aztán annál kellemesebbre sikerülős kirándulással. Eddig kb. a KÉK kilencedét jártam be, és ez volt a legjobban jelzett rész, gyakorlatilag sehol sem éreztem bizonytalanságot abban, hogy merre is kéne mennem. A felfestések mellett gyakran találkoztam ezzel az újabb, táblácskás megoldással.
Odafelé úton több őzet is láttam az út mellett, az egyiket egészen közelről, és hát tetszett nagyon, amit a szemében láttam, ez a “zéró agykattogás-teljesen benne vagyok a környezetemben” fíling.
Városlőd-Kislőd vasútállomáson a forgalmi iroda nikotingőzében megmártózva megkaptam a bácsitól rendben a pecsétet. Nagyon kis vicces akart lenni, próbált poénkodni, hogy két pecsétet ad, aztán meg, hogy egyet, és mindkét verziójának nagyon örült. Na mindegy.
Ezután jött egy kis nyűgösködés, nagyon hideg volt, nagyon reggel (óraátállítás..), pityergett az ég, a GPS pedig nem vette a jelet. Csak egy kis aszfaltúton gyalózás, és a Sobri Jóska kalandpark mellett elsétálás erejéig kellett kitartani, aztán hamarosan jött az éppen medvehagymás-hóvirágos Csollányos-völgy, ami minden nyűgöt feledtetett.
Talán 3 km-t gyalózunk ebben a széles völgyben, ami egy idő után elkeskenyedik, és egy fura nevű, egy db padból és egy db táblából álló pihenőhelynél jobbra vezet a Kék. A sűrű erdőben ellibbent előttem egy őz, de a sűrűn álló vékonyka fatörzsektől olyasmi látványt keltett az egész, mint amilyen a csörtető ló mozgását bemutató, fázisfotók gyors egymás utáni levetítéséből álló legelső mozgókép lehetett egykor.
Aztán lassan jött az a rész, amiről érdekeseket olvastam – hogy létrán be kell mászni elkerített területre, meg még marhák között is gyalózni kell. Na, most az a helyzet, hogy nem kell létrázni, hanem egy nyitható kapun át jutunk be arra az elkerített területre, amin a kék halad. Ez egy erdős rész amúgy. Az az érdekes, hogy ezután máshol nem kell kimászni/kijönni, így vagy még mindig benne vagyok, vagy nincs teljesen körbekerítve az a rész, mindkét verzió hasonlóan fura.
![]() |
| A Kék a kerítésen túl folytatódik. Nem kellett mászni, a kapu nyitható. |
Nemsokára megpillantottam Úrkút első házait, aztán a Csárda-hegyi őskarsztot, amit annyira imádok, és az elmúlt egy éven belül most jártam itt harmadszor. Jó volt kicsit ücsörögni, és nézni a sziklákat, és a sziklám ugrándozó mókust.
![]() |
| Csárda-hegyi őskarszt – A mókus jelölve a képen 😀 |
A pecsét pedig a Kéktúra Vendéglő pultján várt kikészítve, pecsétpárnával együtt. Hát itt csak Sport szelet volt, frissítésre ajánlom inkább a Zizi pizzéria-kajáldát.
smile hangulatje de szerintem inkább nincs teljesen körbekerítve a terület, ami nem kevésbé furi smile hangulatjel
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: