Kéktúra szakaszok – Jásd-Csőszpuszta-Kisgyón

Nehézség:2,5/5

Táj szépsége:5/5

Útjelzések: 4,5/5 

Huhh, a tervezett kb. 10 km-ből 17-18 lett, így sikerült leamortizálni magam a tegnapi MiniKÉKemen. Egy kis kitérő a tési szélmalmokhoz, egy kis eltévedés, és a végén pluszban Bakonycsernyére gyalózás volt a program – így jött össze a plusz 7-8 km. Róka, mókus és nyúl is az utamba akadt a gyönyörű túrán, ami nálam 5/5 szépségű. Nincs olyan nagyon extra dolog benne, mint mondjuk amilyen az úrkúti őskarszt, vagy a tanúhegyek, de erdőélményben nagyon szép, amit elénkrak ez a szakasz. A tési szélmalom nincs konkrétan rajt a KÉK-en, de megéri azt a 2-2,5 plusz kilométert.

A túra nehézségét számomra az a Csőszpuszta-Kisgyón közötti 1-2 km jelentette, ahol a feltúrt sáros földút beszilárdult, és a ragyákon mászkálás szépen szedte szét a lábam. Némi emelkedővel is találkoztam, de ez nem volt vészes. Szeles nap volt, és kissé ijesztő, ahogy hajladoztak/nyikorogtak a tippre 20-30 méteres faóriások.

Az útjelzések egész klasszak, a Csőszpuszta-Kisgyón közötti kanyargós úton is teljesen egyértelmű. Nekem egy helyen sikerült kicsit eltévednem. A Tésről kivezető útszakaszon az egyik jelzésnél megfolyt a festék, és úgy nézett ki, mintha balra mutató nyíl lenne. Na mint kiderült, az nem az, picit tovább kell menni, és ott be az erdőbe.

Akkor képekben is:

Jásd szélénél kedves kis patakkal indít a túra – szép kezdet.
Nagyon szép a Jásd és Tés közötti erdő.

Itt valaki nagyon jó fej volt, és rásegített a jelzésekre :).

Bejövős táj.

Szintén.

Tettem egy 2-3 km-es kitérőt a Tési Szélmalmokhoz. Ilyen marha nagy kulcsot kaptam a kezembe, amivel bemehettem az egyik szélmalomba. Szeles nap volt amúgy is, de a szélmalmok környékén majdnem levitte a fejem. De hát nem véletlenül építették őket éppen ide.

Ebbe a szélmalomba lehet bemenni. Ahogy a képen is látszik, az egyik lapát megadta magát.

Tés után jó nagy medvehagymamezők mindenfelé. Az utolsó 1-2 hét, amikor szedni érdemes, mert már kezdenek nyílni a virágai.

Szeretem az ilyet.

És az ilyet is.

Na, ezt viszont kevésbé tetszik, ez volt a túra legfárasztóbb szakasza.

Még jó, hogy egy kellemes pihenőhely jött utána.

Kisgyón közelében egy mini-szentély.

Beérve Kisgyónra ez a tábla fogad. Nagyon jó vicc ez a Hollóháza 😀 és hogy ott is van buszmegálló.

A Kéktúra pecsét a Gyöngyvirág szálláshelyen. Nem volt ott senki, és pecsét sem, de a villanyóra melletti barna kis dobozban vannak matricák, amikre előzetesen pecsételtek. Amikor eljöttem, még tizenegypár pecsét várt a gazdájára.

Kisgyónról egy 2,5 km-es út várt még rám Bakonycsernyéig, ahonnan esélyes busszal hazautazni. Az út melletti mezőn jó közel megláttam egy rókát, de sajnos hamar észrevett és elszaladt. Így a fotón csak egy aprócska pontként látszik :).

Tovább a blogra »