Év elején írtam egy bejegyzést arról, milyen lehetőségeink vannak akkor, ha mindenáron túra célokat akarunk kitűzni. És akkor már a saját kis terveimet is összeállítottam: nálam a Kéktúra Veszprém megyei szakaszának végiggyalózása, 4 szervezett túra teljesítése és valami kellemes pilisi túra összehozása volt a cél. Ezzel szemben az OKT Veszprém megyei szakaszából kimaradt a Sümeg-Zalaszántó szakasz és a Tapolca-Lesenceistvánd közötti néhány kilométeres aszfaltkoptatás. Ugyanakkor “kipipáltam” a Vértest, és kirándultam a Gerecse, a Budai-hegység és a Pilis ösvényein is (így a pilisi túra is pipa). A tavalyi 90 km után idén így kb 250 km-t tettem meg a Kéken, így majdnem megvan a harmada. A 4 helyett 3 teljesítménytúrán voltam: a Balaton 10 és a Rómer Flóris 15 után hosszú kihagyás után igen kellemes folytatás volt a Bakonyi Karácsony 20. Emellett több kisebb kirándulás is befigyelt, például a Farkasgyepű közelében található Csurgó-kút, és a kedvencem, az úrkúti őskarszt is. Összesen olyan 25 napot töltöttem el idén az erdőben, és azt vettem észre, hogy sokkal jobb így megélni az évszakokkal (és az élettel) járó változásokat, hogy hétről hétre átélem a természet kis átalakulásait.
2016-ra nincs kedvem konkrét célokat kitűzni, csak annyi, hogy ebben az évben sem fogom megkímélni magam az élményektől és a természet szépségétől. És akkor képekkel is kicsit az idei évről (rákattintva a fotók nagyobb méretben is láthatók):
Az OKT 2015 év végéig teljesített szakaszai, jó így egyben látni :).
A márciusi napfogyatkozás napján kezdtem meg a túraévem, a Bakonyban. Felszerelés híján annyit észleltem, hogy egy kicsit nyomibbnak tűnt a nap, hidegebb lett és picit sötétebb – mintha újra hajnalodna.
Nagy kedvencem, a Csárda-hegyi őskarszt, ahol többször is jártam idén. Bár ez így kevéssé látszik a fotón, de az egyik falon egy mókus szöszölgetett épp.
A Jásd-Kisgyón szakasz adta idén az egyik legszebb erdőélményt (április).
A kulcs megvan, már csak egy zár kell..Tettem egy 2-3 km-es kitérőt a Tési Szélmalmokhoz, ahol ilyen marha nagy kulcsot kaptam a kezembe, amivel bemehettem az egyik szélmalomba. Szeles nap volt amúgy is, de a szélmalmok környékén majdnem levitte a fejem. De hát nem véletlenül építették őket éppen ide.
Szökkenő őzek emelték a Bakonykúti-Kisgyón szakasz fényét.
Az idei év legforróbb túranapja (Németbánya – Városlőd-Kislőd). Ezen a szakaszon fogadtam meg, hogy kánikulában, aszfalton többet sosem..
Újabb csodás vadfotó, ezúttal a Vállus-Lesenceistvánd szakaszról, ahol egy tisztásra kiérve fogadott a portyázgató róka látványa.
Csurgó-kút vízesés…
..és a közelében rejtőző őzek.
A Vértesben az erdő nagyon hűha!
Október közepén már kezdte mutatni magát a színes ősz. Szépalmapusztáról a bakonybéli Kőris-hegy felé.
Kilátás a Kőris-hegyről
November közepén pedig már az utolsókat rúgta az az igazi szép, színes ősz. Már csak szösszenetnyi tájrészletként kaptuk itt-ott a sárgát. (Hűvösvölgy – Rozália téglagyár).
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: