Rendszeres túrázóként én sem kerülhettem el, ami már sokakkal megesett: a napokban megvolt az első vaddisznós találkozásom, és akkor már rögtön sikerült is ráduplázni. A sztorizgatás után szó lesz arról is, hogy vajon mennyire jelentenek valós veszélyt a vaddisznók; és mit tehetsz, ha éppenséggel szembetalálkozol velük .
Bár nem volt célom, de én is növelhettem a találkozás esélyét azzal, hogy egyik hétköznap reggel egyedül túráztam a Cserhátban. A vadak reggel aktívabbak, mint napközben; és mivel egyedül értelemszerűen nem beszélgettem :), nem vették észre időben a közeledésemet. Kétbodony és Becske között estek meg a nem vágyott találkozások, bozótos, dagonyás terepen – ha vaddisznó lennék, én se kívánhatnék ennél jobbat magamnak. Szóval kirándulás közben hirtelen hangos zajra lettem figyelmes, ami a mellettem lévő bokorból jött. Sejtettem, hogy valamilyen nagyobb állatról lesz szó, és még örültem is, hogy hátha sikerül végre egy közelebbi őz fotót lőnöm. Odafordultam a bokorhoz, és meglepetésemre őz helyett egy vaddisznó nézett rám, max. két méterre volt tőlem. Egy pillanatig farkasszemet néztünk, aztán gyorsan eltipliztem, nem túl nyugodtan :).
Alig 10 perccel később pedig egy élesebb kanyar után egy másik coca túrt valamit a turistaúton, előttem olyan 5-10 méterrel. Ő sokkal nagyobb volt, mint az előző, szerintem olyan 100-120 kg biztos lehetett. Amikor észrevett, kiadott egy visításszerű hangot, és beugrott a bokorba. Egy pillanatkép maradt meg a fejemben erről. Volt valami furcsa abban, ahogy ez a hatalmas, esetlennek tűnő test mintegy önmaga karikatúrájaként szökken egyet – bennem a tütübe öltöztetett balerina víziló mesehős emlékét hozta fel mindez. Visszafordultam, de a bozótos részen nem találtam alternatív útvonalat, így mentem tovább az eredeti terv szerint, szerencsére vaddisznó barátunk már nem bukkant fel.
Mennyire veszélyes vaddisznóval találkozni kirándulás közben, és mit tehetünk, hogy elkerüljük a coca atrocitást?
Nevelődik a következő disznó-generáció
Alapvetően a vaddisznó kerüli az embert, ugyanakkor bizonyos esetekben veszélyes is lehet. Például ősszel, párzáskor a kanok léphetnek fel támadólag, tavasszal pedig a malacaikat terelgető anyadisznók képesek bevadulni. A vadászatokon megsebzett vaddisznók is nagyon veszélyesek lehetnek. A híradásokban jellemzően évente 1-2-3 vaddisznótámadást említenek. 2015 februárjában például egy Kismaros és Nagymaros között bicikliző párt támadott meg egy vaddisznó, idén januárban pedig Nagytarcsa egyik játszóterén mutatkozott be egy vaddisznó az ott játszó szülők és gyerekek rémületére.
Mit lehet tenni a vaddisznó támadás elkerülésére? A Pilisi Parkerdő Zrt. közzétett információ szerint fontos, hogy ne akarjuk az állatot megközelíteni (van, aki akarná? 🙂 ). Emellett csapjunk valahogy zajt, adjuk meg a disznónak a menekülésre a lehetőséget, és távolodunk el tőle. Ne szorítsuk be olyan helyre, ahonnan csak úgy juthat ki, ha szembefordul velünk. Ha kutya is kirándul velünk az erdőben, lehetőleg rövid pórázon vezessük, mert a vaddisznó rátámadhat az egyedül kolbászoló kutyára, és ha a kutya visszarohan hozzánk, nyakunkra hozhatja a nem kívánt vendéget is.
Szemethy László, vadbiológus, a Szent István Egyetem Vadvilág-megőrzési Intézetének egyetemi docense az Origónak adott interjújában elmondta, hogy szerinte kicsi az esély a turistautakon a vaddisznóval való találkozásra. Ha ez mégis megtörténik, akkor nincs más lehetőségünk, mint elfutni. A vaddisznót nem lehet megijeszteni, és fára mászni sem érdemes, mert okos állatok, és akár ki is várhatják, míg az ember lepottyan. Ha nem lép fel támadólag az állat, csak felénk menekül, akkor álljunk be egy fa mögé, hogy ne taposson el minket.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: