Nehézség: 1/5
Táj szépsége: 3,5/5
Útjelzések: 4/5
Túra téren mostanában hallgatok, mint a sír. A 2016-os év végi összesítőben kicsit elhamarkodottan örültem annak, hogy mindenféle betegség elkerült. Év végére egy túratárssal szerveztünk még egy kétnapos Mátra OKT-t, amikor is az első nap végére az igazolófüzetbe begyűjtött pecsétek mellett egy jól fejlett lázat is sikerült felmutatnom, így a 2. nap hazautaztam, mindeközben nélkülem teljesedett be a küldetés. Januárban mindössze egy geotúrán jártam, ahol 4 óra alatt 4 km-t tettünk meg a kb. -10 fokban, és közben arról hallgattunk előadást, hogy a Bakony egykor pont olyan éghajlatú volt, mint most a Bahamák. Közben ammoniteszeket, tengeri liliomokat és belemniteszeket is figyelgettünk.
Ma pedig a Művészetek völgye teljesítménytúrán jártam, térdfájás miatt a 10 km-es távon indultam, amiből aztán 3-4 km-el biztosan több lett, mert sikerült eltévedni, és a Király-kőnél lévő céltól is még egy kis sétára volt Kapolcs. Jó volt a szervezés, bár itt-ott lehetett volna kint több szalag. Eltévedni rögtön az elején sikerült többedmagammal, gondolom, “aki elöl megy, biztos tudja az irányt” alapon nem nagyon figyelt senki.
A virágos-pillangós tavasz várat még magára, így a túra szépségét leginkább a hóvirág-mezők és a bazaltsziklák adták. És még egy, a túraúton átsurranó szarvasnő is fokozta a vizuális élményt. Azt vettem észre, hogy kora tavasszal, amit szarvasokat eddig láttam, azok sokkal sötétebb színűek, mint amik nyáron vagy ősszel bukkantak fel előttem. Ez hogy lehet? Más színük van tényleg ilyenkor, vagy másik fajról lehet szó?
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: